okey

a paranoiaság és a túlreagálás egyszer a sírba fog vinni. mikor a legjobbnak hiszed a dolgokat, akkor jön egy aprócska baki, ami a legapróbb a világon, és máris másképp látsz mindent. azt hiszed minden össze omlott, miközben minden a legnagyobb rendben van, bár te nem tudod úgy felfogni a dolgokat. abban a pillanatban,abban a helyzetben mindent rossznak látsz és úgy véled MINDEN összeomlott. pedig csak kicsit mélyebbre kellene nézni, és rájössz, hogy minden a legnagyobb rendben van. sírsz,nevetsz,aggódsz,örülsz,félsz. normális ez? nem, nem az. ez a legoroszabb, nem tudod ki vagy, hol vagy, csak a sötétséget látod magad előtt, és azt kívánod bárcsak eltudnál repülni minden elől, egy olyan világba ahol minden szép és csodálatos. a probléma az, hogy ilyen NINCS csak szeretnéd, hogy legyen. szeretnéd magad rendben tudni, szeretnél egy tökéletes világot, csak hogy össze vagy zavarodva, nem tudod ki mit jelent számodra, ezt nevezem őrületnek. legszívesebben elfutnál a világ elől, messze és sose jönnél vissza, az álom világodba egyes egyedül.

van ennek értelme?

i am

Először is,
hiányzik a múlt, mikor még Green Day-t hallgattunk a forró nyári napon, mikor esőbe énekeltünk Bon Jovit, mikor mindenen nevettem, mikor életvidámság fedte be a hétköznapokat, mikor itt voltál nekem minden nap, mikor neked könnyebben megnyíltam, mint bármely más lány barátomnak,mikor össze gyűlt 10-15 személy A lépcsőház előtt

Másodszor,
milyen az az érzés mikor nem tudod ki vagy? csak elgondolkodsz azon, hogy vajon a körülötted lévő emberek milyennek látnak? mikor belegondolsz abba, hogy te EZ vagy? mikor nem tudod magad jónak értékelni. mikor úgy érzed semmi nem jó. ha megkérdezik mi a baj? te azt mondod SEMMI. mikor megkérdezik hogy vagy? te azt válaszolod, hogy JÓL VAGYOK.de hisz te ezekkel magadat is becsapod, nem nem vagy jól.igenis rosszul vagy, de benned van az az egyfajta érzés, hogy le kell küzdened, hogy bent kell tartani nem szabad kiengedni, hogy mások azt lássák te jól vagy. de ugyan már ez csak állarc. a szíved mélyén azt mondanád MINDEN és, hogy ROSSZUL VAGYOK. a szíved mélyén nem mosolyognál..

Harmadszor,
őszintén, mi olyan visszataszító van bennem? jó érzés mikor abban a hitben vagy, hogy nálad mindenki jobb. néha elgondolkodsz azon, hogy mivel érdemelted azt ki, hogy te ne keljél senkinek sem. mikor azt érzed a te legjobb barátnőd, minden te meg semmi. mikor borzalmasan féltesz valakit tőle, mikor nem akarod, hogy a közelébe legyen.ha úgy érzed veled mindenki csak játszik, és csak a nevetség tárgya vagy. ha végig vonulsz az iskola folyosóján és rád néznek a nagyok, neked mindig az az első érzésed, hogy lenéznek,kibeszélnek,leszólnak.
na én ezt nevezem önbizalomhiánynak.



and this is..