ááh

ez mi? fojtogat ez az érzés, de nem tudom, hogy mi. egyedül érzem magam. mintha valami elakarna szakítani a külvilágtól.mintha az összes eddigi embert akit szerettem elakarná tőlem venni valami.a sötétség átölel mindent. egy sötét utcát látok magam előtt,ahol sétálnak a barátaim a sötétségbe, mintha magamra hagynának. szorít ez az érzés, sírásra késztet.mintha elkel lenne utaznom és új életet kezdenem.új élet..új emberek..új érzések.lezárni a régit, megnyitni az újat. nem bírom már. az a borzasztó, hogy magam sem tudom, hogy mit nem bírok. talán azt is részben, hogy érzed..olyan érzésed van, hogy kell, hogy legyen valami, mert úgy érzed ti egymásnak vagytok...haha és akkor ilyenkor tör rám a "menj falnak a fejjel" érzés. amúgy ez konkrétan mi.? megint össze vissza írok mindent. annyira utálom ezt az egészet, annyira rendszertelen minden, most annyira össze zavarodott minden. most annyira szükség lenne valakire, de baszhatom, elegem van már mindenből.fogalmam sincs miért.lehet ez csak pillanatnyi érzés.olyan ideg van most bennem, nem tudom mi van velem.ordítanék,sikoltoznék,sírnék.csak nyugodjak le. szia