van még idő átsettenkedni a büfébe és angol órán trécselni és ülni az aulába csak, mert úgy van kedvünk. van még időnk idióta arcokat vágni és magyar órán fulladásig röhögni és percekig azon röhögni, hogy egymást nézzük nevetés közbe. van még rá időnk, hogy kimenjünk a Csónakázó tóhoz és piknikezzünk úgy, mint harmadikba osztályba. van még rá időnk, hogy felnőttek legyünk és mindenen aggódjunk...addig míg fel nem növünk csak szaladjunk a büfébe nevessünk egymáson és éljünk álom világba, mint a gyerekek. legyünk örökre gyerekek és ne válasszon el minket az, hogy külön iskolába kerülünk. itt a nyár amikor felettébb jól érezhetjük magunkat. köszönöm nektek ezeket az éveket csak ti.(L)
különben nem is tudom, hogy miért írtam le ezeket..talán túl érzelgem az egészet de nekem sokat jelentenek ezek az évek és a barátaim is hiszen 8 év alatt két igaz barátra és rengeteg haverra találtam rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése