minden olyan más lett hetekkel ezelőtt még vígan viháncoltam az iskolában a barátaimmal gátak nélkül.örömöm határtalan volt.minde egyes nap oylan volt mintha a nap sose tűnne el és a boldogságért fénylene...most pedig oylan borúsak a napok minden megváltozott semmi sem a régi mrá nem nevetek annyit, mint régen a nap már csak egy-egy pillanatra bújik elő de utána vissza áll a borús idő...a barátaim nem tudják mi a bjaom de bevallom én sem tudom bárcsak tudnám.vagycsakmagamnaksemvallombe? két héttel ezelőtt még úgy tekintettem rá, mint egy ismerősre most pedig úgy, mint aki megdobogtatja a szívemet...de én ezt nem akarom újra azt akarom, hogy ismerős legyen semmi több. újra viháncolni akarok a barátaimmal és újra a napfényt akarom az életemben. kérlek tűnj el, mint szív dobogtató de maradj meg, mint ismerős.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése