:O

állok az alagút elején a érzem, hogy bokámat szorítja valami erős dolog...mikor lenéztem egy láncot láttam a lábamra kötve de nem törődtem vele, mert tudtam, hogy mennem kel a fény felé ahol az alagút végén állt bizonyos valaki aki tele teli volt fénnyel és sose gondoltam, hogy pont ő fogja jelenteni a fényt...nem törődve a lánccal meneteltem előre semmivel sem törődve ahogy egyre közelebb jártam hozzá a szívem egyre hevesebben dobogott...mikor már csak egy méter választott el tőle közeledtem a fél egyre jobban világított és csak rá koncentráltam mikor kinyújtotta kezét és csak 5 cm kellett hozzá megakadtam lánc nem eresztett tovább és csak húzott vissza én csak sikítottam ő pedig csak nézett és nevetett a fény egyszer csak feketévé vált...